Közvetlen finanszírozás: a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a végső felhasználó (beruházó) jövőbeli pénzével, illetve a fizetési ígéretet megtestesítő értékpapírral.

Az állami költségvetés az állam központi pénzalapja, az államháztartás egy meghatározott időszakra várható bevételeinek és kiadásainak pénzügyi terve. A központi kormányzati költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. A költségvetés meghatározott időtartamra szól.

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. Törvény alapján a két korábbi hitelintézet (CIB, és CIB Hungária Kft.) jogutódjaként született meg a CIB Rent Lízing Kft. átalakításával a CIB Rent Rt., amely operatív lízinggel foglalkozik. (CIB autóhitel)

A CIB gyorskölcsön lehetőséget biztosít arra, hogy hosszas és bosszantó ügyintézési procedúra nélkül juthasson pénzhez, és a hivatalos papírok beszerzésére sem kell napokat szánnia. (CIB AUTÓHITEL)

Az amerikai ügyfelek 2009 óta adósságállományuk lehető legkisebb szinten tartása végett egyre inkább a betéti kártyáikat (debit card) használják a hitel kártyák (credit card) helyett.

A nyílt hitelkerettel ellentétben, amely ismételten jelentkező szükségleteket elégít ki, az áthidalási hitelek viszont olyan hitelek, amely időleges finanszírozási szükségleteket elégítenek ki.

Az inflációnak sokféle definíciójával találkozhatunk az irodalomban és a tankönyvekben egyaránt. Az eredeti értelmezés a pénzmennyiség növekedésére, a forgalom papírpénzzel való telítődésére, illetve a mindezek miatt bekövetkező pénzromlásra utal.

A nemzetköziesedés és a globalizáció folyamata hozzájárult a jövedelemelosztás egyenlőtlenségének növekedéséhez nemzetközi méretekben, s az államok keretei között is.

Az Európai Központi Banknak (EKB) kételyei vannak a bankadót és a devizaalapú jelzáloghitel magánszemélyeknek való betiltását illetően.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jelentésében arról számol be, hogy 8,7 %-kal nőtt Magyarországon a késedelmes hitelek száma.

A hiperinfláció általában a háborúk utáni korszakok jellemzője. Valójában a háború előtt, illetve alatt alakulnak ki a későbbi viharos áremelkedés okai, de a háború alatt rendszerint még nem szabadul el az infláció, csak annak befejeződése után.

A korábbi árfolyamrendszer, és a valutakígyó tapasztalatai alapján az EK tagországok között viszonylag fix, de szükség esetén változtatható valutaparitásokat állapítottak meg. A paritások gyakori változtatásának elkerülésére, igen rövid lejáratú, 1-2 napos, illetve középlejáratú hitel alapot hoztak létre.

A deviza alapú hitelek térhódításával a jegybanknak (Más néven: központi bank. Jelen esetben: MNB. Legfontosabb feladata általában a mindenkori fizetőeszköz értékének megőrzése, ami jelenleg gyakorlatilag az infláció alacsony szinten tartását és az árstabilitás fenntartását jelenti.) szinte a teljes eszköztára hatástalanná vált, hogy önálló monetáris politikát folytasson.

A fizetési mérlegnek különböző típusai ismertek. Az egyes mérlegek tartalma az eltérő szerkezetből következően különbözik egymástól.

A hozzánk fizikailag legközelebb eső bankot választjuk ügyeink intézésére, derült ki az MNB magyarországi fizetési szokásokat és pénzforgalmi jellemzőket vizsgáló felméréséből.

A jelenlegi irreálisan magas devizaárfolyamok miatt rossz helyzetben lévő, korábban svájci frank hitelt felvevők jó része élne a végtörlesztés lehetőségével, de csak kevesek rendelkeznek tehermentes ingatlannal vagy elegendő megtakarított pénzzel. (Hitel végtörlesztés rendezéséhez)

Az autólízing szereplői Magyarországon a rendszerváltás után az új autómárkák és autószalonok elterjedésével egyidejűleg jelentek meg. A piac első résztvevői természetesen a nagyobb bankok leányvállalatai voltak.

A devizahitel forintra váltása, amennyiben nem csak a bedőlni látszó, vagy bedőlt hitelek megmentésére vonatkozik, rossz társadalmi üzenetet hordoz magában. Arra biztatja a lakosságot, hogy bátran vállaljon erején felül, ha baj van, majd az állam kisegít.

Arra keres választ, hogy mekkora a kulcsfontosságú paraméterek azon legkedvezőtlenebb értéke, amely mellett a projekt még nem veszteséges. Tehát arra keres választ, hogy meddig csökkenhet a termelés (eladás), anélkül, hogy a tevékenység veszteségessé válna.

2011 márciusában a magyar lakosság több forint alapú hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, míg a deviza hiteleknél fordított volt a helyzet: több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek, nettó törlesztők lettek. Ezzel együtt a a lakosságnál kint lévő hitel együttes mennyisége csökkent.